Lapforrás

====CO2 kibocsátási tényező<br/>====

A CO2 kibocsátási tényező minden  CO2 kibocsátás  összege, mely egy termék előállításához és használatához köthető.<br/>


====CO2 kibocsátások<br/> ====

Ebben a kézikönyvben az “üvegház hatás által kibocsátott gázokat az egyszerűség kedvéért CO2 megfelelőjeként kg-ban mérjük” the term “CO2 emissions” és csak a CO2 kibocsátás kifejezést használjuk.<br/>


====CO2 megfelelők<br/>====

CO2 megfelelők olyan metrikus egységek, melyek használhatók a különféle üvegház hatású gázok kibocsátásának összehasonlítására, ez a globális felmelegedési potenciálon (GWP)alapul.A széndioxid megfelelőjét általában csak “széndioxid millió tonna megfelelője”-ként fejezzük ki (MMTCDE). Egy gáz esetén a széndioxid megfelelő kiszámitható, ha a gáz tonnáit megszorozzák a hozzá társított GWP-vel. MMTCDE= (gáz millió tonna ) X (gáz GWP).Például a metán GWP-je 21, a kéjgázé 310. Ez azt jelenti, hogy egymillió tonna metán kibocsátás és a kéjgázból szintén ennyi, megfelel 21 és 310 millió tonna széndioxid kibocsátásnak. A Display plakáton a kibocsátás kg-ban van, CO2 megfelelőjeként.<br/>


====CO2 arányszám<br/> ====

A CO2 arányszám a széndioxid megfelelőjeként az üvegház hatású gázok kibocsátását adja meg egy épület teljes belső hasznos területének négyzetmétereként és évenként.<br/>


====Kogenerációs üzem<br/> ====

A kogenerációs üzem egy hőerőmű, ahol a boilerekben előállított összes gőzt turbogenerátorokhoz továbbítják az elektromos áram termeléshez, de úgy vannak megtervezve, hogy egyes pontokon gőzt lehet elvonni a turbinánál és/vagy  a turbinából és mint visszanyomott gőz, hőt szolgáltat.<br/>


====Kumulativ energia  igény (CED) tényezője<br/>====

A CED tényezőt a német VDI 4600 útmutatóban határozták meg ez megfelel egy termék vagy szolgáltatás minden primér energia input összegének. Ez tartalmazza az előállítást, használatot és ártalmatlanítást. Nemcsak azt az energiaigényt tartalmazza, ami egy szolgáltatás nyújtás során vagy egy termék előállítása során szükséges, de tartalmazza a termékben maradt energiát is, pl. az ásványolaj alacsonyabb fűtőértéke a műanyag termékekben.<br/>


====Kumulativ energia felhasználási tényező<br/>====

A  kumulativ energia felhasználási tényező azt a teljes primér energiafogyasztást írja le, ami egy termék vagy szolgáltatás létrehozásához kapcsolódik, beleértve minden előre megtermelt láncszemet, de az anyagként használt primér energia nélkül, pl. mint az ásványolaj  a műanyag termékekben.
Továbbá, nem veszik figyelembe az ártalmatlanítás során használt energiát sem.Mivel angolul erre a tényezőre nincs egy széleskörben használt rövidítés, a német KEV rövidítést használjuk ebben a kézikönyvben.<br/>


====Hatékonyság<br/>====

A hatékonység egy gép energia outputjának az energia inputjához  viszonyítása.<br/>

 
====Végső energia<br/>====

(nevezhető még: a szolgáltatott energia) A végső energia a  másodlagos energia része, ami a vevő számára elérhető. Ez megfelel a másodlagos energia kevesebb veszteségének, mint pl. szállítás és transzformálási veszteségek, és végül hasznos energiává alakítják.<br/>


====Üvegházhatású gázok<br/>====

Az üvegházhatású gázok gáznemű szennyeződések, melyek a légkörbe jutnak a fosszilis üzemanyagok elégetésekor és egyéb más utakon, erősítve az üvegházhatást.                    
A Kyoto jegyzőkönyvben a következő üvegházhatású gázok szerepelnek: szédioxid (CO2), metán (CH4), kéjgáz, (N2O), hidrofluorkarbonok (HFCs), perfluorkarbonok (PFCs),és kén hexafluorid (SF6).<br/>


====Teljes belső hasznos terület<br/>====

Egy épület teljes belső hasznos területe melyet minden szinten a fal kerületében, a belső felületen mérnek. Olyan területek is ide tartoznak, ahol belső falak, válaszfalak, oszlopok, támpillérek, és egyéb belső kialakítások, belső balkonok, lépcsőfödémnyílások, WC-k, lift előterek, tűzfolyosók vannak. Az átriumot csak az alapszinten mérik és a fedett növényházat is. Nincs beszámítva a kerületi fal vastagsága, külső létesítmények, balkonok, külső tűzlépcsők. Továbbá az olyan nem használt területek, mint a fűtetlen pincék vagy a padlások nem számítanak a teljes belső hasznos területhez. A mértékegység a négyzetméter.<br/>


====Alacsonyabb fűtőérték (LHV)<br/>====

(nevezik még: nettó fűtőérték, alacsonyabb fűtőérték, nettó fűtőérték) 
Az alacsonyabb fűtőérték a tüzelőanyag teljes elégésekor keletkező teljes hő, kevesebb, mint az energia a le nem hűtött égéstermékben. Ilyen a nem kondenzált vízpára.<br/>


====Primér  energia<br/>====

Primér energia az, amisemmilyen átalakításon nem ment át. Ez található a fosszilis tüzelőanyagokban és a megújuló energiában, ami a napenergia, a szél és a tengerek hullámjának energiájából származik. Az összes energia, amit használunk, ezekből a forrásokból származik, bár nagyon gyakran a másodlagos formában kapjuk az energiát, mint a villanyáram, gyárilag előállított gáz vagy koksz. <br/>


====Primér energia arányszám<br/>====

A primér energia arányszám megmutatja egy épület teljes belső hasznos területének primér energiafogyasztását négyzetméter/ év viszonylatban.<br/>


====Másodlagos  energia<br/>====

A másodlagos energia a  primér energia, átalakításával jön létre, pl.: villanyáram, hidrogén, vagy benzin.<br/>


====Felső fűtőérték (UHV)<br/>====

(nevezik még: bruttó fűtőérték, magasabb fűtőérték)  Egy fűtőanyag magasabb fűtőértéke a keletkezett összes hő, miután a teljes égés termékeit  lehűtik az eredeti fűtőanyag hőmérsékletére.<br/>


====Hasznos energia<br/>====

A hasznos energia a  végső energia azon része, ami ténylegesen hozzáférhető a végső átalakítás után a fogyasztó számára saját használatára. A végső átalakítás során a villamos energia például fény, mechanikai energia vagy hő lesz.<br/>
 

====Víz arányszám<br/>====

A legtöbb esetben a víz arányszáma az épület teljes belső hasznos területére vonatkoztatva adja meg a vízfogyasztást négyzetméter per év arányban. Uszodák esetében sokkal találóbb az úszó/használó per vízfogyasztásról beszélni.<br/>


====Időjárási korrekciós tényező<br/>====

Az időjárási korrekciós tényezőt a klimatikus különbségek esetén célszerű figyelembe venni, abban az évben, amikor adataink vannak és egy átlagos évet véve. Fontos azonban, hogy ez a tényező nem számol a különböző klimatikus zónák között lévő különbséggel.<br/>